Reklám

Sokat hallunk a Kneipp-medencés kezelésekről, de nem biztos, hogy tudjuk, mire is jók valójában. Most egy-két hasznos információval igyekszünk segíteni azoknak, akik még nem ismerik. 

Egy kis történeti áttekintés után nézzük meg, milyen hatásai vannak a Kneipp-kezeléseknek.

Maga a kezelés nem újkeletű dolog, mint vízi gyógykúrát, Sebastian Kneipp német lelkész fejlesztette ki az 1800-as években. Speciálisan vízre alapuló gyógyítási forma, azonban később kiegészült táplálkozástani, mozgástani és légzőkúra szerű elemekkel. Tehát komoly kúráról beszélhetünk. 

A Kneipp-féle kezelések során zuhanyokat, leöntéseket, borogatásokat alkalmaznak. A kezelések koncepciója arra épül, hogy a test felváltva különböző hőmérsékletű vízzel találkozik, aminek hatására jótékony folyamatok indulnak be a szervezetben. A lényege, hogy a hideg víz az ereket összehúzza, hőt von el a testtől, majd pedig meleg vízzel vagy meleg levegővel érintkezve az erek kitágulnak, és kellemes meleg érzet árasztja el a kezelt testrészt.

Leginkább elterjedt formája és a fürdőkben megjelenő alkalmazási módja az úgynevezett taposómedence, ami körülbelül 16-18 fokos vízzel van feltöltve, alján legömbölyített felületű kövekkel, ezek enyhén masszírozzák a talpat. A vízben körbe-körbe sétálva a lábakat minden lépésnél kiemeljük, így a hideg víz és a meleg levegő adja meg a váltófürdő jelleget. Érdemes kipróbálni.

A Kneipp-medence javítja a láb vérkeringését, erősíti a tartóizmokat és egyben talpmasszázsként funkcionál. A hatás azért is számottevő, mivel a bőrben számos idegvégződés található, így ezek a kezelések közvetve hatnak az egész idegrendszerre. A Kneipp-kúráknak így kedvező hatásuk lehet a szívműködésre, a légzésre, fokozzák az anyagcserét, erősítik az immunrendszert és frissítik a testet.

Ha tehát gyógyfürdőben jár és lehetősége van rá, próbálja ki a Kneipp medencét - érdemes. Itt megteheti!